IV. MTFE ORSZÁGOS SÍRÁSÓ VERSENY – megszólalnak a főszereplők

Idén Székesfehérvár adott otthont sírásó versenyünknek. Elismerésünk és köszönetünk Vadász Király Editnek a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft ügyvezető asszonyának a gördülékeny és színvonalas szervezésért, valamint Székesfehérvár városvezetésének azért, hogy Dr. Cser-Palkovics András polgármester úr védnökségével még több figyelmet és elismerést szerzett a szakmának.

A verseny statisztikája is nagyszerű számokat mutatott, hiszen 19 csapat versengett, ami felülmúlta az eddigi erőpróbák csapatlétszámát és a média is rekord számmal képviseltette magát. A híradásokban a pozitív visszhang mellett a sírásó kollégáktól ugyan idéztek egy-egy mondatot az újságírók, ám mi, ezt a versenyjelentést most teljes egészében az ő élményeik szerint adjuk közre.

A verseny győztese a tatai Libitina Kft. csapata lett. A Szakály Róbert és Kecskeméti Rudolf páros kulisszatitkai minket is érdekeltek.

MTFE: - A csapatfelállás szakmai döntés volt vagy baráti összetartás miatt alakult így? – kérdeztük a fiúkat.

-A vezetőség részéről jött a felkérés szakmai alapon, a párosításban pedig a barátság volt a döntő. A tavalyi 5. hely miatt szerettünk volna jobbnak bizonyulni, ugyanabban a felállásban. – kezdte a válaszadást Róbert.

MTFE: - Az első helyezés hozott –e nagyobb elismerést szakmán belül vagy kívül?

- Rengetegen gratuláltak más temetkezési cégek emberei közül is, de a legmeglepőbb az volt - a mai napig is - hogy a hétköznapokban is felismernek minket. Biztosan az újságcikkek és a tv műsorok miatt, de a boltban, utcán, temetési szertartásokon is megszólítanak. A legérdekesebb egy olyan idegen volt, aki a temetésen jött oda hozzánk gratulálni. Sokan pedig rákérdeznek, hogy " ugye maguk azok, akik.... - mesélik mosolyogva élményeiket a fiúk.

MTFE: - Az idei siker után, jövőre készültök –e címvédésre?

-Amennyiben nem a mi városunkban rendezik a következő versenyt (etikusság miatt nem indulnánk hazai terepen), mindenképpen szeretnénk újra indulni. – felelt szinte gondolkodás nélkül Rudolf. Azt pedig mindketten lelkesen tették hozzá, hogy korábban hallottak a trencsényi nemzetközi versenyről, és az idei eredményük alapján szeretnék nemzetközi szinten is megmérettetni magukat.

A nyerő páros - Szakály Róbert és Kecskeméti Rudolf a Libitina Kft. csapatát alkotva. (Kép: MTI - Balogh Zoltán)

 

Az ellenfelek közül a leggyorsabb a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. csapata lett, mindössze 2 másodperccel elmaradva a tatai fiúktól.  Ifj. Varga Gyula és Bogár József csapattagok a városnézést és a kellemes hotel elhelyezést is megemlítve számoltak be élményeikről és céljaikról nekünk.

MTFE: -Fantasztikus versenyben, minimális különbséggel lettetek második helyezettek. Tervezitek -e a visszavágást, esetleg a cím megszerzését jövőre?

Ifj. Varga Gyula szerint bár mindent megtettek, mégis annyira csekély volt az időbeli lemaradásuk, hogy jövőre már csak ezért is indulni szeretnének. A csapat másik tagja, Bogár József motivációja életcél is lett egyben: - 62 évesen vettem részt a versenyen. Addig nem megyek nyugdíjba, míg meg nem nyerjük egyszer. –mondta elszántan.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kapcsolatok kiépítésére van –e igény egy ilyen eseményen és a verseny adott-e lehetőséget erre?

-Jó lett volna többet ismerkedni, de a szállásunkon nem voltak más csapatok képviselői. Szombaton reggel pedig már nagy volt az izgalom a verseny előtt, mindenki a megmérettetésre készült és kevés volt az idő. - mondta ifj. Varga Gyula.
A székesfehérváriakkal – akik egyébként házigazdaként nem indulhattak a versenyen – még kezdés előtt egy kicsit tudtunk beszélgetni, de csak a várható talajminőségről esett szó. A verseny után pedig mire összepakoltunk és körülnéztünk, már mindenki eltűnt. Reméljük legközelebb több lehetőségünk lesz a barátkozásra is. – hallottuk Bogár Józseftől is a kollégájával egybecsengő igényét.

A II. helyezett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. csapatának tagjai: Bogár József és ifj. Varga Gyula

 

A versengésben a dobogó harmadik fokára a Paraklétosz Nonprofit Kft. 1. számú csapata ért fel. A hajdúböszörményi csapatot a Kiss László és Murvai Imre páros alkotta.

MTFE: Volt –e szurkolótáborotok? Ha igen, kikből állt és adott-e plusz erőt, ha hallották a buzdításukat?

-Elsősorban a családtagjaink szurkoltak nekünk, ők kísértek el minket az erőpróbára. Bár a verseny hevében nem mindig hallottuk a biztatást, de nagyon jó érzés volt nekik is megmutatni a mindennapi munkánk fizikai terheit. – nyilatkozták mindketten.

A III. helyezett csapat, a Paraklétosz Nonprofit Kft. 1. sz. csapata - Kiss László és Murvai Imre

 

A különdíjat elnyert kisvárdai Omega Temetkezés gyönyörű hantolást vitt véghez.

MTFE: - Adódik a kérdés, hogy munkátok során külön követelmény -e a minél szebb, esetleg egyedi, különleges sírhantkialakítás?

Kisvárdán, mondhatni, helyi hagyomány a sírok szinte műalkotásként megjelenő hantolása. Itt nálunk, a hozzátartozók számára, már az lenne a furcsa, ha nem alkotnánk valami különlegeset. – kezdte Menydörgős Ádám István a válaszadást, melyet csapattársa Halász Csaba Attila folytatott azzal, hogy:

- Több motívumot is használunk, de a legelterjedtebb a bástya- és a szívforma, amit aztán még élő növényekkel is díszítünk. Közösségünk igénye egy egészséges versengést is kialakít közöttünk. Szeretünk esztétikumban vagy egy új formával egymásnak is imponálni.

A különdíjas csapat: Omega Temetkezési Kft. - Menydörgős Ádám István és Halász Csaba Attila

Végül egy újító gondolat mentén, kíváncsiak voltunk a helyezett versenyzők válaszaira az alábbi kérdésben is.

MTFE: - Ha lenne mód civilekkel is összemérni az erőtöket és szaktudásotokat, akkor kikkel versengenétek szívesen?

Miután mindenki megegyezett abban, hogy a civileket külön kellene értékelni, jó ötletnek találták a feldobott labdát. A kemény fizikai munkát végző szakmák előnyt élveztek ebben a listában. Volt, aki bányászokkal, volt, aki kőművesekkel mérné össze tudását, de akadt olyan is, aki szakmabeli, de nem sírásó kollégát hívna ki.

Nagyon büszke fiatalokkal és tapasztaltabb sírásókkal beszélgettünk. Élmény volt kihallani hangjukból a lelkesedést és a sikert. Ez úton is, ismét gratulálunk a helyezéseikhez!

Köszönettel tartozunk a verseny többi résztvevőjének is, mert velük együtt tudunk a szakmai és civil szférában is elismerést kivívni magunknak, a temetkezésnek és minden benne dolgozó kollégánknak.

Jövőre megint várunk benneteket és mindazokat, akik eddig csak hezitáltak a részvételről az akkor már V. Sírásó Versenyünkre, ahol a versenyzők észrevételeit figyelembe véve igyekszünk még több élményt szerezni mindenkinek!

A jó hangulat és a szakmai elismerés garantált!